A falu idős lelkésze nyugdíjba készül, ezért a helyére egy fiatal pap érkezik. Az öreg néhány napon keresztül türelmesen elmagyarázza neki a templomi teendőket, a fiatal pedig figyelmesen hallgatja és bólogat.
Egy hét múlva az idős pap kíváncsiságból beül a gyóntatófülke közelébe, hogy meghallgassa, hogyan boldogul az utódja.
Amikor véget ér a gyóntatás, félrehívja a fiatal papot:
– Fiam, a gyóntatással kapcsolatban szeretnék még mutatni neked valamit. Próbáld utánam mondani: „Ezennel feloldozlak bűneid alól. Ámen.”
A fiatal pap kissé értetlenül, de engedelmesen megismétli:
– Ezennel feloldozlak bűneid alól. Ámen.
Az öreg elégedetten bólint:
– Látod, fiam? Mennyivel komolyabban hangzik ez, mint amikor a térdedet csapkodod a nevetéstől, és azt kérdezgeted: „Ne mondd már! Tényleg? És aztán mit csináltál vele?”
